Itt az idő, hogy felajánljunk 2 x 1%-ot az adónkból!

Sokat segíthetünk, ha a befizetett adónk 2 x 1 %-t felajánljuk alapítványoknak, civil szervezeteknek. Például az állat- és természetvédelmet, madárvédelmet is támogathatjuk!

Állatmentés támogatása: Battai Állat- és Természetvédő Egyesület

battaiallatvedokegyszazalek@gmail.com   

Itt találhatóak azok a szervezetek, akiknek felajánlható az 1%: https://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1 

A jó hír, hogy néhány apró életmódbeli változtatással mi magunk is hozzájárulhatunk a fenntarthatósághoz és a környezet védelméhez, ráadásul ehhez sok esetben tényleg nem kell komolyabb erőfeszítéseket tennünk, csupán a régi szokásainkon kell minimálisan változtatni. Az alábbiakban adunk néhány tippet, hogy mit és hogyan csináljunk másként.

Le a műanyagokkal!

Az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration adatai szerint már öt évvel ezelőtt is évente mintegy 299 millió tonna műanyagot gyártott az emberiség. Ez 4 százalékkal több mint egy évvel korábban, a termelés pedig azóta is minden évben növekedett. Ennek eredményeképpen évente több mint 5 tonna műanyag kerül az óceánokba. Ahhoz, hogy ez a mennyiség csökkenjen, ideje száműznünk a rengeteg plasztikot háztartásunkból.

Ehhez ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre: nejlonszatyor helyett például választhatunk újrahasznosított papírzacskót, esetleg valamilyen textiltáskát, amely nem fog elszakadni, ha valami nehezebb dolgot teszünk bele, ráadásul válogathatunk is a különböző trendi minták közül. A műanyag ételdobozokat is újrahasznosíthatjuk, ha pedig már végképp használhatatlanná válnak, ruházzunk be üvegből készült tárolóedényekre. Ezek ugyan valamivel nehezebbek, de lényegesen tartósabbak – és nem utolsósorban könnyebben tisztíthatóak –, mint a néhány használat után már nem túl gusztusos műanyagok.

Felejtsük el a szívószálakat is, vagy ha mindenképpen ragaszkodunk hozzá, vásároljunk bambuszból vagy fémből készült, újrafelhasználható változatot. A műanyag ásványvizes palackok helyett pedig váltsunk kulacsra – ma már ebből is számtalan, különféle színű és divatos mintájú darabot szerezhetünk be. Sőt, ha egy mód van rá, a szénsavmentes ásványvizet is cseréljük csapvízre: az ország legnagyobb részén ugyanis kiváló minőségű ivóvíz áll rendelkezésünkre. Ha valaki ebben mégsem bízik, egy víztisztító vagy vízlágyító berendezéssel tovább javíthatja az ivóvíz minőségét.

Ha csak a háztartási műanyaghulladék felét sikerül kiiktatnunk, ezzel évente körülbelül 1,2 tonna (!) szén-dioxid kibocsátástól kímélhetjük meg a bolygót.

Spóroljunk a vízzel!

A tiszta víz óriási érték, és egyre értékesebb lesz, ahogy a klímaváltozás következtében egyre nagyobb területeken pusztítanak majd súlyos aszályok. Ez a Kárpát-medencét is érinteni fogja, így már most érdemes nekiállni úgy átalakítani a háztartásunkat, hogy lehetőleg minél kevesebb vizet használjunk, és ha lehet, egyáltalán ne pazaroljunk. Egy jó trükk a mosogatáshoz: ahelyett, hogy folyamatosan folyatnánk a vizet, fogjunk két lavórt, az egyikbe eresszünk szappanos, a másikba sima meleg vizet (ahol kétmedencés mosogatótálca van, ott természetesen nem lesz szükség lavórra sem). Az előbbiben mossuk le a szennyeződéseket, míg az utóbbival öblítsük tisztára az edényeket. A végén –ha természetes anyagokból készült mosogatószert használtunk – a mosóvizet nyugodtan öntsük a növényeinkre, így az öntözővízzel is spóroltunk.

A tisztálkodás során is gondolhatunk a környezetre: 5 perc zuhanyozás ugyanis bőven elég egy alapos tisztálkodáshoz. A fürdés kezdetekor indítsuk el a kedvenc zeneszámunkat, így nagyjából tudni fogjuk, mikor kell befejeznünk a mosakodást.

Ha 10 perc helyett csak 5 percig zuhanyozunk, ezzel alkalmanként körülbelül 1 kilogramm szén-dioxidot takaríthatunk meg.

Ne dobjuk ki az élelmiszer-hulladékot!

Törekedjünk arra, hogy minél kevesebb ételmaradékot termeljünk háztartásunkban. Készítsünk bevásárlólistát, hogy ne vegyünk meg felesleges termékeket, amit pedig nem tudunk időben elfogyasztani, azt igyekezzünk feldolgozni, vagy fagyasszuk le.

Persze a konyhában mindig marad némi hulladék, zöldséghéj, kávézacc és hasonlók. Mielőtt kidobnánk ezeket, jó, ha tudjuk, hogy minden kidobott kiló élelmiszerből közel 4 kiló szén-dioxid keletkezik! Ha kertesházban élünk, ássunk komposztgödröt, vagy vásároljunk egy komposzt készítésére alkalmas hordót, tárolót. A virágaink, növényeink, de a konyhakertünk is meg fogja köszönni a természetes „trágyát”. Ha társasházban élünk, akkor is használhatjuk a kávézaccot például a balkonládák, virágcserepek földjének dúsításához, így ennyivel is kevesebb szemetet termelünk.

Éljen a fenntartható öltözködés!

A bevásárlóközpontokban, plázákban egymás után sorjáznak az úgynevezett fast fashion márkák üzletei, ahol mindig a legújabb trendeknek megfelelő, elérhető árú ruhákban pózolnak a próbababák. Ez könnyen vásárlásra csábíthat, azonban ennek megvan az ára, nem csak anyagiakban, de környezeti terhelésben is. A legtöbb ilyen márka termékei ugyanis jellemzően valamelyik ázsiai országban készülnek, tehát már az ideszállításukhoz is rengeteg üzemanyag elégetésére van szükség, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy hány ilyen márka dolgoztatja embertelen körülmények között a varrodáiban dolgozókat. A fast fashion termékek ezen felül nem is túl tartósak, a legtöbbjük jó, ha a következő évig kihúzza.

Aki viszont környezettudatosan szeretne ruházkodni, ma már több lehetőségből is választhat. Egyrészt ott vannak a second hand üzletek, ahol sokszor kiváló minőségű, sőt, akár luxusmárkák termékeire is lecsaphatunk az eredeti ár töredékéért. Persze, ezek használt ruhák, de sokszor még így is tartósabbak, mint a fast fashion brandek árucikkei. Aki viszont ragaszkodik a „vadonatúj ruhák érzéséhez”, ma már számos olyan márkából választhat, amelyek kifejezetten a fenntarthatóságot és a fair trade elveit állítják a középpontba.

Minden kilónyi újrahasznosított ruházattal körülbelül dupla annyi szén-dioxid kibocsátástól óvjuk meg a Földet.

Gondoljunk a környezetre közlekedés közben is!

Mivel cikkünk apropója az Autómentes Világnap, adunk néhány tippet a fenntartható közlekedéshez is. Ha lehet, használjunk tömegközlekedést (és ne csak ezen az egy napon), ezzel is tovább csökkentve a károsanyag-kibocsátásunkat. Ha mégis autóba kell ülni, igyekezzünk minél több utassal tenni ezt. Ha pedig közlekedés közben szeretnénk tenni az egészségünkért is, pattanjunk biciklire! Szerencsére ma már egyre több a városi biciklista, így számos helyen kerekezhetünk jó minőségű bicikliutakon. Ha ódzkodunk a nagyvárosi bringázástól, szerezzük be a Volvo által, kifejezetten a bringások biztonsága érdekében kifejlesztett Life Paint nevű spray-t (néhány ezer forintért online rendelhető, de a nagyobb biciklisboltokban is be lehet szerezni), amelyet csak a ruhára kell fújni, ahol foszforeszkáló réteget képez, miközben nem hagy foltot és könnyen kimosható. így az autósok már messziről észrevehetnek bennünket az úton.

A fenti tippek megfogadásával mindannyian hatékonyan hozzájárulhatunk a környezet védelméhez és a fenntarthatósághoz. Ne feledjük: senki sem tud mindent megtenni, de mindenki tehet valamit a cél elérése érdekében!

HÚSVÉTI állatvásárlás

Több évtizedes hagyomány, hogy húsvét közeledtével sokan élő állatokat vásárolnak: kiscsibét, kiskacsát, néha bárányt, leggyakrabban pedig különféle nyulakat. Sajnos sokan csak „idényszerű házikedvencként” tekintenek ezekre az állatokra, így sorsuk és jóllétük az ünnepek után hamarosan kérdésessé válik. A Fővárosi Állat- és Növénykert – több mint huszonöt éve – elsők között hívta fel a figyelmet a húsvéti nyulakkal kapcsolatos állatvédelmi problémákra, s a húsvéti ünnepek közeledtével azóta is minden évben foglalkozunk a kérdéssel.

Bővebben az alábbi útvonalon olvashatsz a témában:
http://zoobudapest.com/ezt-latnod-kell/hirek/alaposan-meg-kell-fontolni-a-nyulvasarlast-1

„Milyen jó lenne egy kutya!” – sokunk számára ilyen egyszerűen kezdődött. Gyakran nem magyarázható,
nem indokolható, hogy miért szeretnénk kutyát. Máskor kifejezetten egy bizonyos kutya dobogtatja
meg a szívünket, őt szeretnénk – mert megláttuk egy gazdikereső oldalon, mert gyermekünk érte nyúzza
az egész családot… Kutyát szeretnénk, mert nekünk sose lehetett gyerekkorunkban, vagy éppen azért,
mert mindig is volt négylábúnk. „Kell egy kutya” – ez a gondolat főként akkor bukkan fel bennünk, ha éppen
kutya nélkül vagyunk.
Természetesen gyakorló gazdiként is adódhat a kívánság, hogy legyen még több kutyánk, de most maradjunk
az alaphelyzetnél, amikor nincs. S akinek még sosem volt, de szeretne, érdemes jól átgondolnia,
mire vállalkozik, mielőtt döntést hoz arról, hogy magához vesz egy elárvult (gazdátlan, kidobott, nem kívánt,
elhagyott, elűzött) kutyát. Egy ilyen döntés életre szól, ha felelős gazdiként valóban az állat érdekét
tartjuk szem előtt. Segítségképpen a leendő gazdák figyelmébe ajánljuk az örökbefogadásról szóló gyakorlati
útmutatónkat, a kiadvány e folyamaton kalauzolja végig a jövőbeli kutyatartókat.

http://szabadagazdi.hu/wp-content/uploads/2019/02/nebih_orokbefogadasi_kiadvany_A4_web.pdf

Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig, sok helyen lehet találkozni. Vannak olyanok, akik azt mondják, számukra a kőtornyok építése egyfajta meditáció. A Himalájában valóban vannak olyan kőtornyok, amelyeket vallási okokból állítottak, és egyfajta imádságként vagy a halottak előtti tisztelgésre szolgálnak. A kőrakásoknak persze a magashegységekben gyakorlati funkciójuk is lehet, például utak jelzésére használják ezeket.

Napjainkban azonban a kőtornyok építése elsősorban egy divattá lett szokás, a közösségimédia-oldalak kedvelt fotótémája, melynek itthon is sokan hódolnak. Például a Tihanyi „Őrtorony” kilátóhoz vezető út mentén „Boldogasszony Kristálytiszta Utat-Jelző Emlékhelye” közelében, ahol egy nagyobb kiterjedésű területen az ott kirándulók kőrakásokat helyeztek el.

 A napokban a Bakonyerdő Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is közleményt adott ki, melyben felhívta a túrázók figyelmét arra, hogy a kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése, vagy a terület átrendezése) tilos.

 Hasonló problémákkal küzdenek a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén is, ahol a helyi természetvédők elégelték meg, hogy egyes partszakaszokat szinte ellepték a kőtornyok, és kampányt indítottak azért, hogy megtiltsák ezek építését. #PasaSinHuella (Ne hagyj nyomot!) hashtaggel egy internetes felhívást is indítottak, melynek keretében egy toronybontási akciót is szerveztek és videókban azt is elmagyarázzák, miért is káros ez a látszólag ártatlannak tűnő szokás.

A kövek alatt ugyanis parányi élőlények élnek, melyek számára a kövek elmozdítása, egymásra rakosgatása akár végzetes is lehet. Például egy hazai patak partján a kövek ide-oda rakosgatása az ott meglapuló kérész, álkérész, szitakötő lárvák, a pataki csigák, köztük például a különleges nevű folyóvízi sapkacsiga életet zavarja meg. De a kövek között éldegél két védett hazai tízlábú rákunk, a kövi és folyami rák is. Szóval, mielőtt egy Insta-kép kedvéért kőtorony-építésbe fognánk, gondoljuk meg, vajon pár száz lájk kedvéért van-e értelme tönkretenni ezeknek az apró élőlényeknek az élőhelyét.

A kőtornyok lokálisan előforduló problémák, de sajnos a vizes élőhelyeknek számos egyéb, sokkal nagyobb volumenű tájátalakítással is meg kell birkózniuk. Komoly ökológiai nehézséget jelent egy vizes élőhely élővilága számára, ha például kivágják a vízfolyásokat kísérő fasorokat, ha nagy munkagépek közlekednek ide-oda a patakokon keresztül, ha lebetonozzák a medret, vagy épp völgyzáró gátat építenek rá.

A konklúzió? Mindenki létezzen, kiránduljon, dolgozzon úgy a természetben, hogy azzal a lehető legkisebb zavarást okozza. Ha kirándul vagy épp egy vízfolyás sorsáról dönt a tervezőasztal mellett, gondolkodjon arról úgy, mint egy hely, ahol ezernyi élőlény éli mindennapjait.

Forrás: Turista magazin

Idén legyen papírmentes a karácsony!

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe. A felesleges pazarlás helyett a WWF Magyarország idén az ötletes alternatívák és cellulózmentes csomagolások használatára buzdít mindenkit. Elő a fenntartható és kreatív ötletekkel!

Az adatok a világ minden pontján sokkolóak. Az Egyesült Királyságban csak a decemberben elhasznált csomagolópapírral kilencszer körbetekerhetnénk az Egyenlítőt. Kanadában, az ünnepi szezonban az egy főre eső hulladék mennyisége eléri az 50 kg-ot. Az Amerikai Egyesült Államokban, ha minden család csupán kettő ajándékot újrahasznált csomagolásba kötne, 45.000 futballpályányi papírt lehetne megspórolni.

Bővebben:

http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/iden-legyen-papirmentes-a-karacsony

Dermesztően fagyos napok jönnek – itatással is segíthetjük az etetők madarait!

Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. Folyékony halmazállapotú vizet találni télen valójában sokkal nehezebb, vagy egyenesen lehetetlen, míg élelem szinte mindenhol van. Az ivás különösen a mind gyakoribb csapadékmentes, hó- és zúzmarahiányos teleken okoz gondot a madaraknak, amikor a fagyott csapadék csipegetése sem lehetséges.

Az etetőkön további problémát jelent, hogy a száraz magvak és az állati zsiradék víztartalma is alacsony, így a táplálékból sem jutnak elegendő nedvességhez az állatok (ezen némiképp segít, ha almával is etetünk). És akkor még nem beszéltünk a tollazat télen is fontos tisztántartásának problémájáról, amihez legalább vastag hótakaróra, vagy nagyobb felületű és mélységű folyékony halmazállapotú vízre van szükség.

További részletek:
http://www.mme.hu/dermesztoen-fagyos-napok-jonnek-itatassal-segithetjuk-az-etetok-madarait

Ne etessük a vízimadarakat! A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak teljesen felesleges etetésének – bármennyire nem szeretnénk is ezt hallani – semmi köze a madarak segítéséhez. Éppen ellenkezőleg, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat! A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből: füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyáron a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg. Az etetőhelyeken szintén nagy számban megjelenő szárcsák és vízityúkok jobban kötődnek a víz közelségéhez, ahol főleg rovarokat, csigákat, kisebb részt növényi részeket szedegetnek. Ezeknek a vízimadaraknak közös jellemzője, hogy számukra a víz nem csak táplálkozó-, de a szőrmés szárazföldi ragadozóktól védett pihenő-, fürdő-, ivó, mindenekelőtt pedig szinte egyedüli, biztonságos éjszakázóhelyet jelent. Ragadozó és dögevő táplálkozásuk miatt a sirályok kissé kevésbé kiszolgáltatottak, mivel képesek parlagi galamb módjára épületeken, hidakon éjszakázni, télen pedig előszeretettel látogatják a városszéli hulladéklerakókat, ahol a kidobott szerves hulladékot eszik, de fürdő- és ivóvízre nekik is szükségük van. Ebből következik a vízimadárfajoknak az az alapvető túlélési szabálya, mely szerint a közelgő fagyok és a talajt takaró hó elől mindenképpen fagy- és hómentes területekre kell húzódniuk. Miközben a fagy és a hó a vízimadarak életterét teljesen lakhatatlanná teszi számukra, addig az énekesmadár-etetők madarai számára a fák, bokrok és magas gazosok kínálta élőhely a legkeményebb fagyok és vastag hótakaró esetében is élhető marad. Többek között ez az alapvető különbség az egyik oka annak, hogy míg a hagyományos etetők nem veszélyeztetik az ezt látogató fajokat, addig a vízimadarak etetése közvetlen életveszélybe sorolja az érintett madarakat. A legeléssel megszerezhető változatos növényi táplálékkal szemben a vízimadarak etetése túlnyomórészt kenyérrel történik. Ennek következtében az etetőhelyeken a madarak heteken, hónapokon, de akár éveken át is ezen az egyoldalú diétán élnek, mivel akár teljesen felhagynak a természetes táplálkozással. A vízimadár-etetés legszomorúbb következménye, hogy élettanilag és viselkedéstorzító hatását tekintve különösen hátrányosan hat a fiókákra. A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el (ennek külön neve is van – "angyalszárny-betegség"), ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. A többségében közepes és nagytestű, erős testalkatú vízimadárfajok felnőtt példányainak nincs állományszintű ragadozója. Ezeknél a madaraknál tojás- és fiókakorban magas a zsákmánnyá válás esélye, a kifejlett, röpképes egyedek elsődlegesen a szélsőséges téli időjárásnak, a fagy és a hó előli elvonulás szabálya be nem tartásának esnek áldozatul. Az etetés éppen ezt az ösztönös túlélési viselkedést kapcsolja ki. Az elkényelmesedő madarak a közeledő rosszidő-frontot érzékelve sem húzódnak délebbre, még akkor sem, amikor a befagyó vizeken egyre kisebb szabadon maradó vízfoltokra szorulnak vissza. A vízimadár-etetés egyik elkerülhetetlen hatása, hogy rendkívüli mértékben képes növelni az egyedsűrűséget, különösen a fagyokkal mindinkább szűkülő lihogókban. A bedobált élelemért tülekedő, a falatokért harcoló madarak között jelentősen nő a fajon belüli, és a fajok között egyébként még ritkább agresszió. Ez kisebb nagyobb sérüléseket okoz, ami szélsőséges időjárási körülmények között tovább rontja a túlélési esélyt. A vízimadarak etetésének egyik alapvető problémája, hogy egészen kis területű, a madarakat természetes úton táplálékkal ellátni képtelen, fészeképítésre, költésre és fiókanevelésre teljesen alkalmatlan vízfoltokra, parki tavacskákra, medencékbe, szökőkutakba is képes odacsalogatni. Ezek közelében nagy a kockázata annak, hogy a madarak veszélyes helyekre, például épületek lapos tetejére, erkélyére építik fészkeiket, ahol fiókáik éhen pusztulnak vagy leugorva agyonütik magukat, az elütésveszélyről nem is beszélve. Az érintett mesterséges és természetes tavak, folyók eltartóképességét hónapokon át meghaladó, mesterségesen fenntartott túlzsúfoltság következtében a vizek szervesanyag-terhelése nő, a víz minősége pedig romlik. Ez a hatás annál erőteljesebb, minél kisebb az érintett vízfelület, azaz a probléma különösen a települési parkok, belső kerületek tavacskáinál, holtágainál, csatornáinál jelentkezik. A lúdalakúak közül elsősorban a récéknél fordul elő, hogy a kisebb egyedszámban előforduló fajok egyedei, fajtársbeli pár hiányában más fajokkal szaporodnak. Ez a jelenség elsősorban a belterületi parkok mesterségesen feldúsított tavain és folyószakaszain fordul elő, a lakott területek közelében pedig a házi kacsák jelenléte is növeli a vadmadárfajok genetikai állományának felhígulását. Figyelembe véve, hogy a vízimadár-etetés egyik súlypontja nyárra esik, amikor az emberek tömegesen keresik fel a strandokat, a madarak helyi állománynövekedése okozta feszültség esélye is nagy. Ugyanis azok is kénytelenek elviselni a mások nemtörődömsége miatt bekövetkező áldatlan állapotokat, akik nem etetik a madarakat. Különösen a nagytestű hattyúk tömeges jelenléte zavarja a horgászokat, mert megeszik a vízbe szórt halcsalit, miközben rendszeresen horogra is akadnak és elszakítják a felszerelést. A parton sétálóknak hatalmas, nedves ürülékcsomókat kell kerülgetniük és ügyelniük kell kisebb testű kutyáikra is, amikkel agresszívek lehetnek a parton kunyeráló madarak. A fiókáikat féltő szülők pedig meg is támadják a fürdőző, csónakázó embereket. A vízimadarak etetőhelyein jelentkező túlzsúfoltság, az állatok közötti megnövekedett agresszió, az ürüléküktől és az elhullottak tetemeitől is mind szennyezettebbé váló víz ideális helyzetet teremt a fertőző betegségek terjedéséhez. Ezek egyik legveszélyesebbike a haszonállat baromfikat százezres nagyságrendben elpusztító (vagy a betegség kockázata miatt elpusztítandó) és akár a mi egészségünket is veszélyeztető, világméretű járványokat okozó madárinfluenza. A vízimadár-etetés kapcsán meg kell említeni ennek humán-egészségügyi és balesetvédelmi veszélyeit is. A vadon élő állatok és az emberek ilyen nagyságrendű és ennyire testközeli érintkezése nem általános, ezért is különösen veszélyes. Az egyik legfontosabb veszélyforrást a normál esetben csak madarakat megbetegítő madárinfluenza jelenti. A betegség terjedésének legfontosabb feltétele a zsúfoltság és gyakori érintkezés, ami a különösen veszélyeztetett baromfitelepek mellett a vízimadár-etetőhelyeket is jellemzi.

Madáretetés

A téli hidegek átvészelésében te is segíthetsz a madaraknak, ha eteted őket. Ehhez, kis segítséggel te is könnyen készíthetsz  madárodút. Nagyon fontos, hogy ha elkezded folyamatosan etesd a madarakat, mert hozzászoknak a gondoskodáshoz. Az etetés mellett az itatással is segítheted kis barátaidat, ami szintén nagyon egyszerűen, akár egy cserépalátéttel is megoldható. Élelmet akár a piacon, akár állateledel boltban beszerezhetsz.

Az etető környékét pedig érdemes figyelni, mert sokféle madár látogatja, így te is megismerheted a különböző kis énekeseket.

Sok mindent megtudhatsz ebben a témában a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület honlapjáról:

http://www.mme.hu/component/content/article/1991.html

1%

Beszéld rá szüleidet, hogy adójuk felajánlható 1%-át mindenképpen ajánlják fel!  Támogassák a civil szervezetek környezet- vagy természetvédelmi programjait!

Fogadj örökbe!

Csatlakozz családoddal és barátaiddal a Szent István Kórus gólya örökbefogadási kezdeményezéséhez!

Ha kutyusra, cicára vagy más állatra fáj a fogadd, nézz körül a menhelyeken. Mindenféle fajtájú, korú, személyiségű állatot megtalálhatsz ott, akik örülnének, ha holnap már szerető otthonban lakhatnának!

Az alábbi, különösebb megerőltetést nem kívánó tippek segítenek, műanyagmentesek legyenek a mindennapok:

1. Használjunk vászonzacskót és vászonszatyrot a műanyag helyett! Legyen mindig a táskánkban.

2. Vásárláskor a textil zacskók mellett jól jönnek a kis tupperes dobozok is, pl. felvágottnál, lédús gyümölcsöknél, de ehhez nem kell újakat beszerezni, biztos befut időnként a háztartásba margarinos, fagyis stb. doboz, ezeket kimosva sokáig újra lehet használni.

3. Szerencsére egyre több terméket megtalálhatunk kimérve is. Gabonaféléket, magokat és egyéb száraz árut vegyünk kimérve, saját dobozban/vászonzacskóban.

4. Ha valamit nem kapunk meg kimérve, válasszunk olyan változatot, ami papír/üveg/fém csomagolásban van, ezek jobban újrahaznosíthatók.

5. A nasik különösen sok műanyag csomagolással járnak, süssünk inkább egy finom kekszet!

6. PET palackos ásványvíz és üdítők helyett igyunk csapvizet, teát, szörpöt – saját kulacsban magunkkal is vihetjük!

7. Mondjunk nemet a műanyag szívószálra! Hagyjuk el, vagy ha nagyon ragaszkodunk hozzá, szerezzünk be fém vagy papír változatot.

8. Folpack helyett ételcsomagolásra, tál fedésére, vagy akár tészta pihentetésére is lehet használni méhviaszos kendőt.

9. Fültisztító pálcikákból már drogériákban lehet találni olyat, aminek a pálcikája műanyag helyett papírból készül.

10. Kerüljük a mikroműanyag gyöngyöket a kozmetikumokban! Főleg bőrradírokban alkalmazzák, válasszunk inkább természetes változatot.

11. Eldobható borotva helyett használjunk cserélhető fejest vagy epilátort.

12. Fogkeféből szintén lehet már kapni cserélhető fejest, de akár természetes alapanyagú, komposztálható változatot is.

13. Az eldobható tisztasági és egészségügyi betétek helyett használjunk mosható változatot, vagy intimkelyhet.

14. Nyáron a kerti főzések alkalmával az eldobható étkészletet kerüljük- ha nincs más megoldás, lehet találni lebomló változatot az interneten, de még jobb, ha inkább a mosogatás mellett voksolunk, ki lehet bírni és sok szemetet megspórolunk.

15. Ha ruhát vásárolunk, kerüljük a műszálas anyagokat, a mosásuk során is mikroműanyagokkal szennyezzük a vizet.

16. Műanyag írószerek helyett válasszunk fa ceruzát, vagy cserélhető betétes fa tollat!

17. A hagyományos mosogatószivacs helyett használhatunk fa mosogatókefét, luffa szivacsot, mosható szivacsot, de készül olyan műanyag is, ami gyári hulladékból és PET palackból készül, így valamivel zöldebb a hagyományosnál.

18. A gyerekjátékok zöme műanyag és nem igazán bírják a strapát, könnyen törnek, Keressünk inkább fa játékokat, időtállóbbak is.

19. Ahelyett, hogy műanyag kukazsákot vennénk, vegyünk lebomlót, vagy ha lehet helyettesítsük papírral, illetve az esetlegesen háztartásba befutó szatyrokat (érthetetlen, de valahonnan mindig érkezik, hiába nem kérünk és viszünk haza boltból) is befoghatjuk erre a célra.

20. Egy kis ecettel (pl. vízkőoldásra, öblítéshez) és szódabikarbónával (pl. súroláshoz, zsíroldáshoz) sok felesleges tisztítószert ki lehet váltani -na meg sok műanyag flakont is meg lehet spórolni.

21. Gyerekeknél hatalmas mennyiségű műanyag hulladékot spórolhatunk meg mosipelussal! És a bőrüknek is sokkal jobb.

Évről évre egyre hamarabb jön el a Túlfogyasztás Világnapja. Tavaly még augusztusra esett ez a nap, idén azonban már kevesebb mint 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – vagyis innentől kezdve a Föld csupán hitelez nekünk. A WWF Magyarország mindenki figyelmét felhívja: csak közösen tudjuk megfordítani a tendenciát. Nincs még egy bolygónk, aminek az erőforrásait használni tudnánk.

A Global Footprint Network adatai szerint idén július 29-én lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. 2018-ban augusztus 1-jén, 2017-ben pedig augusztus 2-án jött el ez a nap. 1970-ben még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta közel 5 hónappal korábban használjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. „Ez azt jelenti, hogy minden évben túlhasználjuk a Földet, amely így kénytelen >>hitelezni<< nekünk.  Ezt talán úgy érthetjük meg igazán, ha egy bankszámlához hasonlítjuk a természeti tőkét: ha a tőkénk egy bankban kamatozik, és a kamatokból élünk, akkor a tőke még unokáink számára is elegendő anyagi forrást biztosít majd. Ha ezzel szemben mindig tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér, és a kamaton túl az alaptőkéhez is hozzányúlunk, az elkezd fogyni, és végül teljesen kimerül a számlánk. Valahogy így kell elképzelni az otthonunkat, a Földet, és mindazt, amit nyújt nekünk. Még eltart bennünket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzik, hogy az ökoszisztémák összeomlása nincs messze” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Ez a dátum szimbolikus: azt a hatalmas nyomást fejezi ki, amelyet az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorol. Fogyasztásunkat tekintve jelenleg ugyanis úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak ez az egy van.

Európa és Magyarország a világátlagnál is rosszabbul teljesít

A Túlfogyasztás Világnapjának aktuális dátuma egy globális átlag, ami kontinensenként és országonként más-más képet mutat. Szomorú tény, hogy ma a világ népességének 80%-a olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.

Európa még a globális átlagnál is rosszabbul teljesít: az európai túlfogyasztás napja idén május 10-ére esett, vagyis ha mindenki úgy élne, mint az EU tagállamaiban átlagosan, akkor a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerültek volna. Bár az uniós tagállamok ökológiai lábnyoma között nagyok az eltérések, egy dolog minden országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: hazánkban a túlfogyasztás határát ebben az évben június 14-én értük el, vagyis több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.

„Hazánkban az energiafogyasztás jelenti a legnagyobb környezetterhelést, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország ökológiai lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.

A rekorder ahogy tavaly, idén is Katar, ahol mindössze másfél hónap alatt, már február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.), Kuvait (március 11.), az Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.), de Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljön a túlfogyasztás napja. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

Globális, országos és egyéni szinten is lépnünk kell

A világon mindenki abból él, amit a természet nyújt a számunkra. Ha túlzott fogyasztásunk következtében ezeknek az erőforrásoknak nincs ideje megújulni, akkor kimerülnek a Föld tartalékai. Bolygónk biológiai sokfélesége rohamtempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak – ezért a Túlfogyasztás Világnapja egy fontos emlékeztető: a javulás érdekében sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak, valamint országos és egyéni szinten is.

Kormányaink és a vállalatok vitathatatlan felelőssége mellett mi, egyének is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért.

Fontos, hogy megfelelően szigeteljük otthonunkat: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő 50%-a is elszökhet, de ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat évente. Autózás helyett kerékpározzunk, gyalogoljunk vagy használjunk tömegközlekedést. Vásárláskor műanyagzacskó helyett vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek becsomagolva vagy csomagolásuk újrahasznosítható! Fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, a papírral bánjunk takarékosan: ha nem muszáj, ne nyomtassunk, ha pedig mégis kell, akkor a papír mindkét oldalát használjuk! Környezetbarát tisztítószerek használatával is sokat tehetünk környezetünkért. Mindenekelőtt azonban ne fogyasszunk túl! Csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van, és igyekezzünk tárgyaink élettartamát meghosszabbítani, amennyire csak lehet!

További fenntarthatósági tippek ide kattintva találhatók.

További anyagok:

Az európai túlfogyasztás napjáról szóló jelentés magyar nyelvű összefoglalója ide kattintva érhető el.

Az európai túlfogyasztás napjáról szóló teljes, angol nyelvű jelentés ide kattintva érhető el.

Forrás: WWF

SZAVAZZ te is az ÉV FÁJÁRA!!!

A döntősök között halálra ítélt fák, a történelem tanúi, kivételes alakú fák is találhatók. Minden szavazat számít!

Kitart a kánikula – fokozottan vigyázzunk állatainkra!

Augusztusban is kitart még a „kutya meleg”. A hőségben különösen fontos, hogy mind házi kedvenceinkre, mind haszonállatainkra fokozottan ügyeljünk. Alapszabályként óvjuk őket a tűző naptól és folyamatosan biztosítsunk számukra friss ivóvizet! Zárt autóban véletlenül se hagyjuk kedvencünket! A haszonállatokat szállítóknak rövid úticélok esetén érdemes a hajnali vagy esti órákra időzíteniük a szállítást. A haszonállatok hosszú távú, 8 órát meghaladó szállítása során a hőség szükségtelen szenvedésnek teheti ki az állatokat, ezért a hatóság ilyenkor átmenetileg megtiltja a szállítást.

Bővebben:

http://portal.nebih.gov.hu/-/kitart-a-kanikula-fokozottan-vigyazzunk-allatainkra-

Bár elesettnek, magányosnak tűnhet, ez a repülni tökéletesen még nem tudó házi rozsdafarkú fióka rövid élete egyik legfontosabb önvédelmi döntését hozta meg azzal, hogy elhagyta a fészket. Ha mi teljesen feleslegesen mégis hazavisszük, hogy „megmentsük”, csak kárt okozunk neki, mert elszakítjuk az őt etető és nevelő szüleitől, és szinte bizonyosan csökkentjük az elengedését követő túlélési esélyeit.

Bővebb információ:

http://mteweb.hu/madarfioka/

http://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam

Ne felejtsük el, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát! Erre csak a végveszélyben levő fajok esetében van szükség, de a legfőbb cél ott is a megfelelő élőhelyi viszonyok helyreállítása, mert enélkül az ilyen állatok végül csak állatkertekben maradhatnak fenn.

Meg kell értenünk, hogy a  ragadozók, a betegségek és tapasztalatlanság okozta elhullás a természeti folyamatok szerves része. Éppen ezen hatások ellensúlyozása érdekében költ a legtöbb kis- és közepes testméretű énekesmadár évente kétszer (esetleg háromszor), évi akár  húsznál is több fiókát felnevelve. Mivel ezek a fajok több évig vagy évtizedig is élhetnek, stabil állomány fennmaradásához nincs szükség minden fióka túlélésére. Sőt, ez kimondottan kedvezőtlen lenne, mivel olyan állományrobbanást eredményezne, melynek következtében rövid időn belül elfogyna a táplálék, betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Ha a településen gyakori madarak egyetlen fiókáját sem mentenénk meg, az állományok azt sem éreznék meg, még a városokban sem. Érdemes megnézni ezeknek a fajoknak az összesítve jóval százmillió példány feletti éves állomány- és szaporulatadatait, és enek fényében eldönteni, hogy fajvédelmi szempontból van-e jelentősége az évi néhány száz, néhány ezer, ráadásul gyakran feleslegesen "megmentett" fiókának.

Segítség a hőségben

Itató és madárfürdő

Gödöllő éves áramfogyasztását spórolhatnánk meg aludobozokkal

A jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok újrahasznosításával akár egy 30 ezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége lenne megtakarítható, derül ki a Returcom Nonprofit Kft. tanulmányából. Magyarországon évi 1 milliárd alumínium italdoboz kerül a forgalomba, ennek mintegy 58 százaléka, majdnem 9 ezer tonna kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi.

Pazarlóan bánunk az alumíniummal. Magyarországon minden évben 15000 tonna alumíniumot használnak üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy 1 milliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra,50 százaléka (körülbelül 7500 tonna) a hulladéklerakókban, 9 százaléka hulladékégetőben végzi.

Pedig ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.

A Returcom szerint a hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból (bauxitból elektrolízissel) gyártott fémhez képest. Ráadásul a folyamat végtelenszer, minőségromlás nélkül ismételhető, 60 nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.

Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk

A Returcom tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő 9 ezer tonna alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy harmincezres város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne,ebből a mennyiségből például 650 ezer bicikli lenne gyártható.

Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték 50 százalék, 2030-ra pedig 60 százalék lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.

„Az újrahasznosítás szinte minden magyar lakos számára lehetséges valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta dr. Duma László, a Returcom Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

MŰANYAGMENTES JÚLIUS!

Forrás: Travelo

A műanyagszennyezés korunk egyik legégetőbb problémája. Az egyszer használatos műanyag termékeket átlagosan ugyan csak 12 percig használjuk, lebomlásuk akár több száz évig is eltarthat. Előállításuk és nem megfelelő kezelésük pedig már nem csak a környezetünkre, hanem ránk is veszélyesek. A Műanyagmentes Július 2022 kampány célja, hogy felhívják az emberek figyelmét a műanyagszennyezésre. A programhoz csatlakozó vendéglátóhelyek csökkentik a műanyag termékek használatát vagy ezeket környezetbarát alternatívákkal helyettesítik.

Az Európai Bizottság kutatása alapján az egyszer használatos műanyag eszközök az Európai Unió műanyag hulladékának 70 százalékáért felelősek, lebomlási idejük pedig akár 500 év is lehet. Az eldobható műanyagok "fekete bárányának" eddig a szívószál számított, amit a környezettudatos szerepvállalás nevében és a 2019-ben meghirdetett szívószálmentes kampány hatására tucatszámra űznek ki manapság a vendéglátóhelyekről. Itt az ideje viszont, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a többi, legalább ugyanannyira szennyező műanyag termékre is.

Az EcoHills szervezésében meghirdetett Műanyagmentes Július 2022 arra szeretné felhívni a magyar emberek figyelmét, hogy idén is kerüljék az eldobható műanyag eszközök használatát.

Továbbá, amennyiben tehetik, azokat a vendéglátó egységeket látogassák, akik már csatlakoztak a Műanyagmentes Július kampányhoz, így segítve a környezetünket. A zöld kezdeményezéshez többek között idén csatlakozott a DunaCorso is, akik az EcoHills-szel közösen egy nagy volumenű dunaparti szemétszedő akciót is szerveznek.

Az EcoHills célja tehát, hogy tevékenységével folyamatosan csökkentse a vendéglátóegységek által termelt műanyaghulladék mennyiségét.

A cég 2018 júniusában indult Uzoni Dávid és Chrobák Adrián, akkor érettségiző diákok alapításával. A két fiú az összes ballagási pénzét friss cégükbe fektették és rendeltek két raklap papír szívószálat Kínából.

Ahogy megérkezett az áru, elkezdték járni Budapest éttermeit, és teljesen ismeretlenül mutatták be termékeiket üzletvezetőknek. Az egyik ilyen belvárosi étteremben találkoztak Angeli Barbarával, aki angyalbefektetőként csatlakozott a céghez, és segített meggyőzni a nagyobb budapesti éttermeket és HoReCa nagykereskedőket, hogy váltsanak környezetbarát termékekre.

A vásárlás rutinná vált. Olyan sokszor vásárolunk, hogy észre sem vesszük, mire költjük a pénzünket. Pedig ha csak egy kicsit is tudatosabbak lennénk, rengeteg pénzt tudnánk megtakarítani. A Business Insider terjedelmes összeállítást készített azokról a dolgokról, amiknek a nagy része: pénzkidobás.

1. Lottó

Abban a reményben veszed, hogy gazdaggá tesz, de rövid és hosszabb távon is nagyon, nagyon valószínű, hogy csak kevesebb pénzed lesz.

2. Cigaretta

Tudjuk, itt elveszítettük az olvasóink jelentős részét. (A KSH szerint itthon a férfitársadalom 32 százaléka, a nők 21 százaléka dohányzik rendszeresen.) New Yorkban, az eredeti cikket jegyző Erin McDowell lakhelyén napi egy doboz cigaretta elszívása évi 5000 dollár elégetésével egyenlő. Ez azért ott sem kevés, de itthoni árakkal számolva is évente több mint 430 ezer forintot szív el az, aki nem áll meg napi egy doboznál.

3. Palackozott víz

Amint az amerikaiak egyre egészségtudatosabbá váltak, elkezdtek egyre kevesebb szénsavas üdítőt inni. A gyáraknak kellett egy terv, aminek az eredménye az lett, hogy ma már több palackozott vizet isznak, mint üdítőt. Mindez nemcsak a környezetet terheli meg teljesen fölöslegesen, de jó sok pénzt is kihúz az amerikai pénztárcákból.

A teljes cikk:

https://forbes.hu/a-jo-elet/24-dolog-amire-nagyon-sok-penzt-koltunk-es-ezt-azonnal-be-kellene-fejeznunk/

Kávénk elfogyasztását követően a visszamaradt szárazanyagot megvizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a pogácsában rendkívül sok értékes anyag marad, amelyet kár lenne hasznosítás nélkül kidobni. Véleményünk szerint a kávé sokkal több egy élelmiszer élménynél, egy italnál, amely ébreszt és ösztönöz a kemény munkanapokon. A következő alkalommal, amikor elfogyasztanak egy különleges kávét azt javasoljuk, hogy ne dobják ki elhamarkodottan a kávézaccot! A teljesség igénye nélkül, 7 pontban összegyűjtöttük a zacc hasznosításának lehetőségeit. 

Részletes cikk itt olvasható:

https://www.kapucziner.hu/kave-blog/kavezacc-hasznositas

Itt a hideg, elő a szotyival!

December 21-gyel hivatalosan is beköszöntt a tél, amikor szárnyas kis barátainknak a segítségünkre van szükségük. A téli szünetben, a szabadság idején szánjunk időt egy egyszerű madáretető elkészítésére és a madarak etetésére. A piacon, állateledel boltokban, néha virágüzletekben, szinte mindenhol kaphatók cinkegolyók, napraforgó és más magvak, de akár saját asztalunkról is juttathatunk pár falatot a madaraknak.

Fontos, hogy ha elkezdjük etetni a madarakat, akkor mindig legyen utánpótlás is az etetőben és minden arra járó szárnyast fogadjunk jó szívvel az etetőnél! Az etető mellé célszerű madárodút is tenni, az időjárás viszontagságai ellen.

A madarak etetése amellett, hogy segítség, jó alkalom az egyes fajok megfigyelésére. Gyakori vendég a széncinege, a kék cinege, a verebek, de tengelicet, őszapót és vörösbegyet is láthatunk.

A téli madáretetéssel kapcsolatosan többet tudhatunk meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjáról.

Egy kis figyelmességgel sok örömet szerezhetünk tollas barátainknak és magunknak is!

Segítsen a fecskéknek fészket építeni, iszapoljon egy kicsit

Nehezen indul az amúgy is megfogyatkozott állományú molnár- és füsti fecskék költése idén tavasszal. A szárazság miatt ugyanis nem találnak maguknak sarat, amiből megépíthetnék, illetve tatarozhatnák a fészkeiket - írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A fecskevédelemről bővebben:

http://www.mme.hu/fecskevedelmi_eszkozok

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Madármentés

Odút a fákra, madarat az odúba!

forrás: wwf

http://wwf.hu/erdok__/1/odut-a-fakra-madarat-az-oduba

Május 10-én ünneplejük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott. Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket.

A tölgyerdők mindig is könnyen elérhető, nagy értékű, magas minőségű faanyagot biztosítottak, melyet a civilizálódó ember a történelem során úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel. A nem fenntartható erdőgazdálkodás és a területhasználat jelentősen átalakították, rombolták ezeket az erdőket, és bár helyzetük korántsem ideális, szerencsére nincs minden veszve: leromlott állapotukon igyekszik változtatni a Life4Oak Forests projekt konzorcium nemzetközi partnersége. Céljuk a közösségi jelentőségű tölgyesek biológiai sokféleségének növelése, és olyan erdőművelési eljárások alkalmazása, melyek elősegítik az erdők „természetességének” javulását, élőhelykészletének gazdagodását.

A halott fákban is élet lakozik

Mára tölgyeseink a vágásos erdőgazdálkodás következtében egykorúak, homogén szerkezetűek lettek – hiányzik belőlük a változatosság –, ebből következően pedig az állatvilág tagjai sem találják bennük megfelelő élőhelyüket. Bár ezek az erdők laikus szemmel rendezettnek tűnhetnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen „kihalt”: fiatal, öreg, hajlott, sőt, már halott fák, sok cserje, kifordult gyökértányérok, odúk és tócsák összessége alkotják azt a környezetet, mely sok különleges, értékes állat- és növényfajnak nyújt menedéket.

Emberi beavatkozással a természetes erdőkért

„A Life4Oak Forests program keretében partnereinkkel közösen azért dolgozunk, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó, közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenését megállítsuk – mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője. – Ezeket a degradációs folyamatokat úgy próbáljuk lassítani, illetve megállítani, hogy a projektterületeken olyan előremutató erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmazunk, melyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Ezek segítségével olyan mikorélőhelyeket hozunk létre, melyek a speciális élőhelyigényű fajok – például holtfában élő rovarok vagy denevérek – számára nyújthatnak megfelelő környezetet. Egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálványfát vagy az ostorfát is visszaszorítjuk, illetve vadvédelmi kerítésekkel támogatjuk az erdei ökoszisztéma természetes működését, az erdő regenerációját – fűzte hozzá.

„Bízunk benne, hogy a gyakorlatban végrehajtott élőhelymegőrzés és -fejlesztés meghozza gyümölcsét. Célunk nem kevesebb, mint hogy közös munkánk jó gyakorlatot, kiindulási alapot teremtsen ahhoz, hogy tölgyerdeink Magyarországon, esetleg szélesebb körben, Európában is természetesebbé váljanak, és fennmaradjanak a következő generációk számára. Szeretnénk, ha néhány év múlva a Madarak és Fák Napja valóban az erdő ünnepe lenne” – fogalmazott Bódis Pál.

A Magyar Madártani Egyesülat csatlakozott ahhoz  a nemzetközi kezdeményezéshez, melyet 4 nagy nemzetközi szervezet, a National Geographic, az Audubon Society, a Cornell Lab of Ornithology és természetesen a BirdLife International - amely többek között az MME ernyőszervezete is - indított.

Bővebben:

http://www.mme.hu/2018-madarak-eve-tegyel-begyer

Ha van ideális lakossági természetvédelmi eszköz, ami egyaránt segíti a fogyatkozó beporzó rovarok legnagyobb csoportját, a békés magányos méheket és darazsakat, és egyben a karanténba kényszerülő természetbarátokat, akkor az a szekrényes méhecskehotel, melynek elkészítése akár három ember százórányi munkáját is igényelheti. Ennek folyamatát mutatjuk be mostani cikkünkben.

http://www.mme.hu/szekrenyes-mehecskehotel-keszitese-mehlegelovel

Magyarországon évi 1,8 millió tonna élelmiszer kerülhet a szemétbe

• Az egész világsajtót bejárta a hír, hogy Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy a jövőben kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk. 
• A törvényi szabályozás célja, hogy gátat vessenek az élelmiszer pazarlásának, kutatások szerint ugyanis elképesztő mennyiségű, még amúgy fogyasztható élelmiszer végzi rendszeresen a kukákban. 
• Mindez létező probléma Magyarországon, de itt vajon lenne-e értelme egy ilyen törvénynek?

A törvény kitalálója, Arash Derambrash párizsi tanácsnok már arról beszél, hogy reméli a szabályozás nyomán forradalom indul majd, és világszerte születnek majd törvények, hogy a megtermelt élelmiszer mintegy harmada ne a szemétben, hanem a rászorulóknál kössön ki. Meglehetősen szigorú törvény született, a pazarló boltvezetőkre komoly pénzbüntetés és akár még börtön is várhat.

Kidobott élelmiszerek Franciaországban (JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN / AFP)

Derambrash lassan vitte keresztül ügyét. Éhező diákból lett a párizsi szupermarketek maradékait elosztogató szervezet vezetője, majd pedig innen jött a 200 ezer aláírásos petíciója, végül pedig az új törvény. Most pedig a G20-as csúcstalálkozót célozza, reményei szerint idén novemberben Törökországban érvelhet majd amellett, milyen haszna van egy ilyen szabálynak.

 

A probléma pedig tényleg komoly, a Quartz szedte össze a legalapvetőbb tudnivalókat:

• A világszerte megtermelt élelmiszer harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy kárba. 
• A világon Észak-Amerikában és Óceániában a legnagyobb a pazarlás, közel személyenként 300 kilogrammnyi étel megy kárba. Utánuk Európa jön, ahol Anglia, Németország, Hollandia és Franciaország teljesít különösen rosszul.
• Világszerte 842 millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. 

A probléma Magyarországon is létezik

A hivatalos becslések szerint nálunk évente 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba.

Ebben minden benne van, a mezőgazdasági és ipari termeléstől kezdve a kereskedelmen át a vendéglátásig és a lakossági fogyasztásig. Ezt a lejárás-közeli élelmiszerek hazai adományozásával foglalkozó Élelmiszerbank elnöke, Cseh Balázs mondta el nekünk.

Cseh szerint a francia törvényalkotók szándéka természetesen alapvetően helyes, és az is jó, hogy a francia kormány támogatja ezt az ügyet, ugyanakkor saját tapasztalataik alapján úgy látják, hogy egy hasonló, kötelező szabályozás itthon több szempontból sem lenne egy az egyben átültethető.

Egyrészt míg Franciaországban az a fogyasztói szokás terjedt el az elmúlt évtizedekben, hogy a termékeket már pár nappal a lejárati dátum előtt leveszik a polcokról, és így már nem lehet aznap lejáró élelmiszert találni az üzletekben, addig Magyarországon egy másik gyakorlat vált megszokottá: a lejáró termékeket rengeteg boltban az utolsó nap akcióssá teszik, és sok helyen azok így olcsóbban megvásárolhatóak.

A másik ok, hogy Cseh szerint az ilyen típusú együttműködést nem lehet kötelezővé tenni: ha egy áruház vagy bolthálózat vezetője segíteni szeretne, úgyis fog, ha pedig nem, akkor erre úgysem lehet érdemben rákényszeríteni.

Az Élelmiszerbank Magyarországon öt lánccal van kapcsolatban, a Penny Market és a Coop közvetlenül a logisztikai központjából látja el feleslegessé vált élelmiszerrel a civil szervezetet, a Tesco, a Metro és az Auchan pedig üzletein keresztül, aznap lejáró élelmiszereket ad át. Itt is sokat számít az egyes boltvezetők hozzáállása: van üzlet, ahol az éjszakai zárás helyett már délután leveszik az aznap lejáró termékeket, hogy még időben el lehessen őket szállítani.

Tavaly az Élelmiszerbank 1500 tonna élelmiszert tudott begyűjteni és szétosztani. Ennek nagyjából a harmada jött az áruházaktól, a többi főleg a gyártóknál keletkezett felesleg volt.

A felajánlott mennyiség az elmúlt években dinamikusan nőtt, és Cseh szerint bőven van még növekedési lehetőség a rendszerben. A céljuk most egy rugalmas elosztói hálózat kiépítése, és hogy a kisebb településeken hatékonyabban kössék össze a helyi boltokat a helyi civil szervezetekkel. Az Élelmiszerbank növekedését korlátozó egyik tényező pedig természetesen a pénz: bár az élelmiszert ingyen kapják, de azt szállítaniuk, tárolniuk és hűteniük is kell, ennek pedig komoly költségei vannak.

Az évi 1,8 millió tonnányi kidobott élelmiszer egy nagy része természetesen nem menthető meg, de Cseh szerint ha sikerülne elérni, hogy ennek akár csak a tíz százaléka ne vesszen kárba, már az is hatalmas eredmény lenne.

Segített a vasárnapi zárva tartás is

Megkérdeztünk pár nagyobb hazai üzletláncot, hogy milyen intézkedéseket tesznek az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása érdekében, négy vállalat válaszát kaptuk meg eddig.

• Auchan

2014 októbere óta a solymári áruházukban teszt jelleggel elindítottak egy együttműködést az Élelmiszerbankkal, melynek célja hogy olyan élelmiszereket mentsenek meg a kidobástól, amelyek tökéletes minőségűek, emberi fogyasztása teljes mértékben alkalmasak, teljes az élvezeti értékük is (kizárólag szavatosság előtti termékek).

Válaszuk szerint ennek köszönhetően most olyan termékeket tudnak felajánlani, amiket korábban selejtezniük kellett. Jelenleg a pékség és a finompékség termékeit adományozzák az Élelmiszerbankon keresztül Solymáron. Ezeket a termékeket minden nap frissen gyártják, és a nap végén levesszük a polcokról a megmaradt árut. Este, zárás után becsomagolják ezeket, és reggel a kijelölt szervezetek elszállítják az áruházból.

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk az elmúlt pár hónapban. A program elindulása óta több mint 146 000 terméket adományoztunk, mintegy 16 millió Ft értékben.

- írta minderről a cég. Emellett az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, 2015 áprilisától pedig a budaörsi, csepeli és kecskeméti áruházainkban is állati takarmányozás céljára a zöldség és pékáru termékeket elszállíttatjuk egy kiválasztott partnerrel.

Az állati takarmányozás céljára egy hónap alatt körülbelül 18 000 - 19 000 kg zöld hulladékot és 12 000 – 15 000 kg kenyér hulladékot szállítanak el és hasznosítanak a fent említett áruházainkból (havonta, áruházanként).

• CBA

A CBA üzletei franchise-rendszerben működnek, az üzletek pedig saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra. A cégtől kapott válaszban külön kiemelték, hogy az ilyen típusú adományok helyi szinten tudnak jól működni, hiszen ehhez ismerni kell a helyi intézményeket, szervezeteket. A CBA ugyanakkor központi nyilvántartást nem vezet arról, hogy mennyi ilyen típusú termék átadására kerül sor a CBA-üzletlánc vállalkozásainak részéről.

• SPAR

Jelen pillanatban a termék addig lehet kint a polcon, míg a minőség megőrzési ideje le nem jár. Ezután már csak állati eredetű takarmányozásra adható át meghatározott keretek között, azon állatvédő szervezetek részére, melyek a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. A SPAR válasza szerint náluk évek óta gyakorlat e termékek állatvédő szervezetek részére történő átadása.

"A metódus a következő ilyen esetben: szerződést kötünk a szervezettel, majd kísérőokmánnyal adjuk át a termékeket, illetve ezen felül folyamatos adminisztrációt várunk el partnereinktől. A SPAR átlagosan közel 2.000 tonna terméket ad át állatvédő szervezetek számára évente."

• Tesco

Ők is az Élelmiszerbankkal működnek együtt, arra építve, hogy a Tesco belső minőségbiztosítási szabályozása szigorúbb a magyar fogyasztóvédelmi előírásoknál. Míg belső szabályaik szerint a termékeket a sütés napjának végéig értékesíthetik, addig a termékek fogyaszthatósága, felhasználhatósága a nemzeti szabályozás értelmében a következő napon jár le. Ennek értelmében a polcokról lekerült, és másnap reggel átadott termékek fogyaszthatósági időn belül kerülnek a rászorulókhoz

A projekt keretében a Tesco által készített ötféle kenyeret juttatják el a rászorulóknak. Azért csak ezeket, mert csak olyan terméket akartak adni az Élelmiszerbanknak, aminek tudják garantálni a megfelelő minőségét.

Jelenleg 40 áruházból visz terméket az Élelmiszerbank, terveik szerint pedig ez a szám év végére 78-ra fog nőni.

Váratlan segítséget jelentett a vasárnapi boltbezárás is, mert a Tesco válasza szerint emiatt lehetőségük van arra, hogy olyan termékeket, mint zöldségek, húsok, tejtermékek is felajánljanak, amennyiben másnap jár le a fogyaszthatósági idejük.  Ezeket a termékeket szombaton este viszik el, így vasárnap már a rászorulókhoz tud kerülni.

2014. március 1-től 2015. április 30-ig összességében 171.123 kg élelmiszert mentettünk meg a kidobástól és adtunk át az együttműködő partnereinknek, melynek nagy részét a pékség termékei teszik ki.

MAGYARORSZÁG Évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes felméréséből.

Ennek fele, 33 kilogramm azért kerül a kukába, mert eleve feleslegesen vásárolták meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválni tőle. A legtöbben ételmaradékot dobnak ki, ezt követik a pékáruk, a kenyér, a kifli és a kalács. Majd a gyorsabban romló zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek.

A élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében Maradék nélkül néven önálló programot indít a hatóság.

Elképesztő pazarlás

Évente közel 70 kiló élelmiszer landol a kukában

Évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részletes felméréséből. Annak érdekében, hogy az európai uniós szinten is jelentősnek mondható élelmiszer-pazarlás mértéke csökkenjen, Maradék nélkül néven önálló programot indít a hatóság.

ÉTEL Egyre több élelmiszer kerül a szeméttelepekre. Bár ennek egy részéért valóban a kiskereskedelmi láncok felelnek, a kukában landoló élelmiszerek jelentős része ma már a háztartásokból kerül ki.

A jelenség a mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti. A hivatal korábbi elemzése szerint a magyar lakosság problémának tekinti az élelmiszer-pazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.

Annak érdekében, hogy csökkenjen a valóban megdöbbentő szintet elérő élelmiszer-pazarlás hazánkban, Maradék nélkül névvel önálló programot indít a Nébih.

Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi szokásait. A Nébih kutatása elkeserítő eredménnyel zárult. Eszerint évente átlagosan 68 kilónyi élelmiszert dob ki minden magyar ember a szemétbe.

Ennek fele, 33 kilogramm azért kerül a kukába, mert eleve feleslegesen vásárolták meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválni tőle. A legtöbben ételmaradékot dobnak ki, ezt követik a pékáruk, a kenyér, a kifli és a kalács. Majd a gyorsabban romló zöldségek és gyümölcsök, illetve a tejtermékek következnek a sorban.

A kulcsszó: tudatos vásárlás 

Az ország egészében kidobott élelmiszerekkel hozzávetőlegesen 400-450 ezer rászoruló étkezését lehetne biztosítani. Tudatos vásárlással pedig akár évi 10-12 ezer forintot is megtakaríthatnának személyenként a háztartások. A Nébih azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy a mennyiség helyett a minőség elvét alkalmazva inkább kicsit kevesebbet tegyenek a kosarukba, de az lehetőleg jobb minőségű, magyar termék legyen. Ezzel egyúttal a rövidebb szállítási távolságok miatt a környezetet is védjük.

Az idei évben 38 fát neveztek az Év Fája versenybe az ország különböző pontjairól. A zsűri 10 fát juttatott a döntőbe, ahol a te szavazatoddal megnyerheti a 2020-as Év Fája címet, és indulhat februárban az Európai Év Fája versenyen.

Döntős fák

 Micsky Hársak
 Egy különleges platán-Szombathely
 Geszt Tisza kastélypark platánfái
 Imrehegyi terebélyes eper
 A debreceni Déri Téri kocsányos tölgy
 Fegyverneki fekete nyárfa
 Napsugár tér juhara
 Júdásfa a mélykúti templomdombon
 Ferencvárosi öreg platán
 Bagolyvári Promenád- Balatonszemes

Az Európai Bizottság hétfőn ismerteti javaslatait a műanyagtányérok- és evőeszközök, a szívószál, a lufikhoz használt csövecskék vagy a plasztik keverőpálcikák betiltásáról. Ha ugyanis a helyzet így marad, 2050-re több műanyagdarab lesz a tengerekben, mint hal. 

"Minden másodpercben körülbelül 700 kiló műanyag kerül az óceánokba" - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a német ARD műsorában. A Bizottság szakértők véleményét kérte ki arról, melyik az a tíz műanyagtermék, amelyet a leggyakrabban begyűjtenek a tengerpartokról. A lista élén a műanyagtányérok és -evőeszközök, illetve a szívószálak álltak. Amint sikerül ezeket  egyszerűen és olcsón másik, környezetbarát termékkel helyettesíteni, az EU-ban be fogják tiltani a a használatukat.

Az ebben az ügyben elsőként megszellőztetett tervezet már május elején vitákat váltott ki. Abban ugyanis a tiltólistára szánt műanyageszközök között az egyszer használatos tányérok, poharak és evőeszközök mellett szerepeltek a lufikhoz használt műanyag csövecskék és a fültisztító pálcikák is. A felhasználók egy része azon zúgolódott, hogy így sokkal nehezebb lesz grillpartikat, születésnapi partikat vagy nagyobb szabadtéri rendezvényeket szervezni, de a német ARD úgy tudja: ezek a végleges javaslatban is szerepelni fognak. Az Európai Bizottság szerint ugyanis ezekre az eszközökre ma már vannak környezetbarát megoldások is. 

A német kormány igyekszik ebben is élen járni. "Ahol ezek az a műanyag eszközök már kiválthatók környezetbarát megoldással, ott ezt szükséges európai szinten is szabályozni, és lépésről-lépésre ki kell vonni a forgalomból ezeket a termékeket" - mondta az ARD-nek Svenja Schulze német környezetvédelmi miniszter.

Az Európai Bizottság javaslata szerint 2025-ig a tagországoknak az italos műanyagpalackok 90 százalékát össze kellene gyűjteniük - például úgy, hogy betétessé, visszaválthatóvá teszik őket. A tagországokat arra is köteleznék, hogy valamilyen eszközzel csökkentsék a gyorséttermek által használt műanyagpoharak és -csomagolás mennyiségét is. 

A javaslatot még végig kell tárgyalni a tagországokkal és az Európai Parlamentben is napirendre kell tűzni.

A műanyag szívószál és a fültisztító pálcika forgalmazásának betiltását tervezi a brit kormány is, hogy csökkentse a világ tengereit veszélyeztető műanyaghulladék mennyiségét. Korábban hatvan brit zenei fesztivál határozta el, hogy nyári rendezvényeiről kitiltja a műanyag szívószálat. A fesztiválok arra is ígéretet tettek, hogy 2021-re teljesen felszámolják az egyszer használatos műanyagokat. 

Forrás: Index

Évente több mint négyezer Eiffel-toronnyi elektronikai hulladék keletkezik világszerte, ezért egyáltalán nem mindegy, mit teszünk akkor, ha egy új laptophoz, okostelefonhoz vagy táblagéphez jutunk. Pontosabban szólva nagyon nem mindegy, hogy mit teszünk a régi készülékeinkkel.

Vannak, akik a régi készülékeiket elteszik tartaléknak arra az esetre, ha bármi gond adódna az újjal. Mások szeretik továbbajándékozni őket, megint mások inkább az eladás mellett döntenek. Bármelyik opciót is választjuk, néhány dolgot meg kell tennünk, mielőtt biztonságosan túladhatunk rajtuk.

Ha régi eszközünk teljesen működőképes, de nem tervezzük, hogy továbbadjuk egy rokonnak vagy barátnak, fontoljuk meg az adományozást!

A teljes cikk elérhető:

https://forbes.hu/legyel-jobb/laptop-tablet-okostelefon-mi-a-teendo-ha-meguntuk-a-regi-keszuleket/

Kép: Pixabay

Egyes világvárosokban mintha sport lenne, hogy az öltönyös yuppie-k és a blézeres menedzsernők két dologgal a kezükben sietnek irodaházuk felé: eldobható kávés pohárral és aktatáskával. Nagy biznisz a kávéház-franchise. Trendi dolog beülni a kávézókba és oda megbeszélni magán vagy szakmai jellegű találkozókat. Az Írországban és Angliában üzemelő Caffé Nero Angliában 2015-ben 23,6 millió font profitot könyvelt el, míg a Starbucks 19,15 milliárd dolláros forgalomból 2,76 milliárdos nyereségre tett szert. Nem kis részben a Costa Coffee egységeinél tapasztalt 16 százalékos forgalomnövekedésnek köszönhető, hogy az anyavállalat, a Whitbread 291 millió fontos profitot termelt tavaly.

Bonyolult termékdizájn

A kávéház-hálózatok, mint a(z évente 54 millió poharat elhasználó) Caffé Nero vagy a Pret újrahasznosításra utaló zöld nyilas szimbólumokkal hirdetik magukat: az utóbbi azt mondja, hogy “újrahasznosítható”, az előbbi pedig azt, hogy “újrahasznosított”, tehát vélhetően már újrafeldolgozott anyagból készült a pohár. A Pretnek végül szembe kellett néznie a realitással: kevés papírbedolgozó üzem fogadja el a poharait Angliában. Ezért úgy döntöttek, leveszik a zöld szimbólumot róluk. (Pedig jó lenne ha többet foglalkoznánk az újrahasznosítással!)

Általánosságban véve nem elég környezetbarát az eldobható kávés poharak dizájnja. A poharakra felvitt műanyagréteg, a polietilén alkalmatlanná teszi e tárgyakat arra, hogy könnyedén feldolgozhassák őket a hulladék-újrahasznosító üzemek berendezései. (Magyarországon is van olyan kiskereskedelmi vállalkozás, amely szakított a csomagolóanyagokkal!)

A Caffé Nero szóvivője elismerte, hogy ezt a réteget valóban el kéne távolítani, hogy az újrahasznosítás megtörténhessen. A Costa szóvivője viszont azt bizonygatta, hogy a polietilénréteg “elfogadott a kevert papírú újrahasznosításban”. Angliában a McDonald’s poharainak kétharmada a szeméttelepeken végzi. A hagyományos papírfeldolgozó üzemek nem tudják leválasztani a papírra erősített vékony műanyagréteget. Angliában egy telep van csak, amely kezelni tudná ezeket a poharakat, de az Cumbriában van és a kávéház-hálózatok nem áldoznak rá, hogy egy távoli vidéki településre küldjék az ajtajaik mellett álló kukákba dobott poharakat. Ezt egy celebséf, Hugh Fearnley-Whittingstall leplezte le. A sajtó felhördült.

A Costa képviselői állítják, hogy poharuk újrahasznosítható a normál papírral együtt, de “komoly kételyek merülnek fel a felől, hogy ez tényleg így működik-e”, írta a Daily Mail. Pedig lehetne környezetkímélőbb a poharak összetétele, ha a vállalatok gondot fordítanának erre. A poharak papíralapanyagát olyan fákból termelik, melyeknek 80 évbe telik, hogy e célra alkalmasak legyenek. A Föld Barátainak Gyermekei környezetvédő szervezet brit aktivistái jelentést adtak ki a problémáról. Jenny Jones, a brit Zöld Párt képviselője azt nyilatkozta a Daily Mailnek, hogy a félrevezető taktika “valószínűleg jogsértő”. A céges zöldre festés újabb esete állhat fenn.

Van alternatíva

Martin Myerschough új poharat tervezett, mely a Frugalpac (fukarcsomagolás) névre hallgat és a hálózatok által használt új papír helyett eleve újrahasznosított papírt vesz alapanyagul. Ő is felvisz a pohár belsejébe egy műanyagréteget -különben a papír ugye átázna-, de állítása szerint ez könnyen leválik, amikor a papír bekerül a feldolgozógépbe. Annak szűrője könnyedén lehántja a polietilénréteget.

Myerschough szerint találmánya révén évente 25 000 tonna papír szeméttelepekre kerülését lehetne elejét venni Angliában. Nem utolsó érv az sem, hogy az ő poharának előállítása ugyanannyiba kerül, mint a jelenleg használatos poharaké. De nem ez az egyetlen ilyen ötlet. A kaliforniai Reuse.Reduce.Grow. cég  fejlesztése egy olyan papírpohár, amely nemcsak hogy újrahasznosított anyagból készül és lebomlik, de a falába magokat préseltek, így ha elültetik, az ígéret szerint legalább egy fa nő ki belőle.

Ha kevesebb pohár kerül a szeméttelepekre, azzal csökken az üvegházgáz-emisszió is, hiszen az erjedő szemét metánt bocsát ki magából, ami 22-szer erősebb üvegházhatással bír, mint a széndioxid. A Starbucks székhelyén, Seattle-ben kötelező minden kávézóban használt pohárnak komposztálhatónak vagy újrahasznosíthatónak lennie. A város vezetése 6 éve hozott erről határozatot, s a maga nemében az első ilyen rendelkezés volt az USA-ban.

A város 2012-re ezért tudta elérni a 60%-os újrahasznosítási arányt a teljes szemétfronton, ami a műanyagon túl más hulladéktípusokat is magában foglal. A Starbucks 2008-ban jelentette be, hogy 2015-re minden pohara újrahasznosítható lesz, de késlekedik ennek megvalósításával. 2013-ra boltjai 39%-ában tudta bevezetni a fogyasztók hulladékának újrahasznosítását. 2016 elejére is csak 47%-ra sikerült ezt feltornásznia. Chicagói üzletei poharaiból például szalvétát állítanak elő. New York-i kávézói közül csak 7-re terjed ki az újrahasznosítás.

Virágzó növények egy arborétumban a város közepén, alattuk hat méter szennyvízzel. A globális játékosnak számító Organicát magyar mérnökök indították el – tudják, hogy a tiszta víz mekkora kincs lesz. Speciális, de látványos eljárással tisztítják meg, ami másnak nem kell – növényekkel és mikroorganizmusokkal. A városi élet felülről és alulról, kínai filozófia és fenntarthatósági modell. Vízió és üzlet Organica módra.

Szokványos irodaépület a nyolcker egyik legszebben rehabilitált negyedében, szerény tábla a logórengetegben: Organica. Első emelet, mondja a portás, és tényleg, de ez az egész emelet: 1000 négyzetméteren, nem is akárhogy. Ha nem tudnánk, hova jöttünk és miért, azt hinnénk eltévedtünk és egy botanikaprofesszor kísérleti telepén járunk, növények mindenütt, a hatalmas irodatérben zöldfal választja el a föléjük magasodó gondozott dzsungelként a csak éppen hogy körülhatárolt egységeket. A pálmaházi hangulatban – a növényzet vidáman bekúszik az irodabútorok rései közé, nem egyszerű arrébb helyezni a cserepeket a fotózáshoz -,

hamarabb jut eszünkbe a közeli Fűvészkert, mint hogy egy globális cég főhadiszállásán vagyunk, de az öt időzónára járó órák kismutatói és egy világtérképre applikált száztíz munkatárs fotója kijózanít, itt nem nemecsek ernő bújt el a vörösingesek elöl, hanem komoly kapitalizmus folyik.

Weblap és Facebook nincs is magyarul, a telefon és a recepció angolul jelentkezik be  – a bejövő hívások jellemzően így történnek -, a fedélzeti nyelv is ugyanez, az itthoni munkatársak (65 fő) fele, ha magyar anyanyelvű, de azért, ha sales-ek nem is, de a mérnökök a kávészigeten egy finnugor eredetű nyelven diskurálnak.

Bővebben: https://forbes.hu/uzlet/organica-viz-uzlet/

Forrás: Forbes

Végleg eltűnhet a világ legkisebb cetfaja

megosztás:

A “tenger pandájának” is nevezett kaliforniai disznódelfinekből napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn a WWF ma publikált elemzése szerint. A szervezet a világ segítségét kéri a kritikusan veszélyeztetett tengeri emlős megmentésében, amelyért Leonardo DiCaprio is felszólalt. Néhány kattintással most bárki részt vehet a faj megóvásáért vívott küzdelemben.

A kihalás szélére került a világ legkisebb cetfaja, a kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus), amely kizárólag Mexikó partjainál, a Kaliforniai-öbölben él. A vaquitának is nevezett, mindössze egy-másfél méteresre megnövő delfinfajból ma már csupán 30 vagy annál is kevesebb egyed létezik – derül ki a WWF elemzéséből –, ezért a szervezet azonnali, kollektív fellépést sürget a megmentésük érdekében. Ahhoz azonban, hogy megóvják a világ legveszélyeztetettebb tengeri emlősét és megakadályozzák a visszafordíthatatlan károk keletkezését az UNESCO által világörökségként jegyzett Kaliforniai-öbölben, a mexikói, az amerikai és a kínai kormány együttes, összehangolt cselekvésére van szükség.

A kaliforniai disznódelfinek számára a legnagyobb fenyegetést a kopoltyúhálók használata jelenti, ami egy egyenes vonalban kifeszített hálótípus. Bár a háló használatát két évre betiltották Mexikóban, a helyi halászok többsége immár illegálisan, de továbbra is folytatja ezt a gyakorlatot, ráadásul az ideiglenes tiltást május végén feloldják. A halászat ezen formája 2011 és 2016 között a vaquita-populáció 90 százalékos csökkenéséhez vezetett.

„Kevesebb, mint 60 éve fedeztük fel a kaliforniai disznódelfint, de az emberek már most a kihalás szélére sodorták. Rendkívül alacsony egyedszámuk azt mutatja, hogy a faj és élőhelyének megmentéséért tett erőfeszítéseink kevésnek bizonyultak. Amennyiben nem teszünk azonnali, határozott lépéseket, örökre elveszíthetjük a fajt” – mondta Jorge Rickards, a WWF Mexikó igazgatója.

A WWF felszólította a mexikói kormányt, hogy haladéktalanul és állandó jelleggel tiltsa be a kopoltyúhálók használatát, és távolítson el minden elszabadult hálódarabot annak érdekében, hogy a delfinek ne akadhassanak bele, ezzel egyidejűleg pedig készítsen átfogó stratégiát arra vonatkozóan, hogy a halászokat milyen alternatív felszerelésekkel tudják ellátni.

A faj megmentéséért az Oscar-díjas színész, Leonardo DiCaprio is kiállt – aki az Egyesült Államokban a WWF kuratóriumi tagja –, ő közösségi oldalain buzdítja arra az embereket, hogy a WWF oldalán keresztül kérjék a mexikói elnököt a Kaliforniai-öböl megmentésére és a helyi halászok támogatására.

Megkülönböztető jegyei miatt a „tenger pandájának” is hívott disznódelfin ún. „járulékos fogásnak” (vagyis a halászok nem szándékos fogásának) számít: populációjának csökkenését az okozza, hogy egy, a területen élő másik – szintén kritikusan veszélyeztetett – fajra, a totoaba halra halásznak, a disznódelfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, ezért – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet. Kereskedelmi útvonala Mexikótól az Egyesült Államokon át egészen Kínáig húzódik. A WWF ezért arra sürgeti az Egyesült Államokat és Kínát, hogy működjenek együtt Mexikóval a totoaba halból készült termékek illegális szállításának és eladásának megállítása érdekében.

Cselekedj Te is!

Néhány kattintással Te is tehetsz a kaliforniai disznódelfinek megmentéséért! Nincs más dolgod, mint ide kattintva felszólítani Mexikó elnökét, Enrique Peña Nietót, hogy tegyen lépéseket a világörökség részeként nyilvántartott Kaliforniai-öböl megóvásáért.

Madarak és Fák Napja a Jókai-kertben - 2017. május 6.

Az akció célja kettős. A legfontosabb feladat a globálisan veszélyeztetett, és hazánkban fokozottan védett parlagi sas költőállományának (mely egyben az európai uniós állomány kétharmada) megóvása a fészkelési időszakban jelentkező emberi zavarástól, esetleges bűncselekményektől (mérgezés, lelövés, fészekrablás). Amennyiben az önkéntes sasőrök bármilyen zavarást tapasztalnak, mobiltelefonon azonnal értesítik a védelmi program munkatársait, akik megteszik a szükséges intézkedéseket. Emellett a folyamatos távcsöves, teleszkópos megfigyelés fontos adatok összegyűjtését is lehetővé teszi a sasok szaporodási viselkedésével kapcsolatban.

A fészekőrzésről
Az önkéntesek a fészekőrzést mintegy 1 km-es távolságból végzik, hogy jelenlétükkel ne zavarják a sasok életét, de értékelhető információkat tudjanak gyűjteni a viselkedésükről. A megfigyeléshez teleszkópot, távcsövet biztosítunk, de saját eszközt is lehet hozni.

Részletek az MME honlapján: http://www.mme.hu/onkenteseket-keresunk-parlagi-sas-feszekorzeshez-20160415-0722-kozott