https://ng.24.hu/termeszet/2022/01/04/2022-ben-az-ev-madara-a-zold-kullo/

https://www.mme.hu/2022-ev-madara-zold-kullo-20220101

 

Az alábbi útvonalon sok környezetünben élő madár hangját meghallgathatjuk, a képek pedig segítenek a felismerésben:
itt
https://www.youtube.com/watch?v=uDP-DIPqBf8


vagy itt

https://www.youtube.com/watch?v=KGxuC4_vdDw

Fekete gólya

A fekete gólya fokozottan védett madarunk, csak kis állomány költ nálunk. Eszmei értéke 500 000 Ft.

A fekete gólya (Ciconia nigra) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozik.

Elterjedt Spanyolországban, Portugáliában, Kelet-Európától Észak-Kínáig, hegyen, síkon, földön, vízen, levegőben.

Itt láthatunk fekete gólyát Magyarországon: Őrség, Hanság, Vendvidék, Szigetköz, Felső-Tisza-vidék.

Nagysága:

- testhossz 90-100 cm,

- szárnyfesztáv 145-155 cm,

- tömege 3 kg.

A vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Kisebb gerincesekre, vízirovarokra, néha egerekre vadászik.

Sokszor más madarakkal, gémekkel, fehér gólyákkal alkot egy csapatot. Közép- és Dél-Afrikában telel, majd áprilisban érkezik vissza.

Még több róla.

 

Az alábbi honlapon nyomon követhető többek között Szotyi a kékcinke, Gombóc a széncinke és családjaik mindennapjai élő közvetítésen keresztül:

 

https://madarles.hu/kekcinege-odu

 

A teljes cikk itt olvasható:

https://qubit.hu/2018/03/19/itt-a-koltesi-szezon-itt-van-10-csodas-madar-ami-barmikor-szembejohet-veled-budapesten

 

Tizenhetedszer szervezték meg az itthon telelő sasok éves számlálását, de már harmadszorra a Kárpát-medence közös sastérképét is megrajzolták.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve januárban tizenhetedik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. Az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében már harmadszor a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így most ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

A teljes cikk elérhető:

https://nepszava.hu/3068662_elkeszult-az-idei-sasleltar

Lazúrcinege Magyarországhoz legközelebb Fehéroroszország és Ukrajna határvidékén fészkel nagyobb számban, ritka kóborló példányai itt-ott fel szoktak tűnni Európában. Érdekes, hogy a kék cinege és a lazúr cinege hibridjei már háromszor is előfordultak hazánkban, legutóbb 2008-ban, egész közel a mostani, a Fehér-tavi megfigyelési helyhez.

Kányádi Sándor
                  Tarlón túzok lépeget

2018 év madara – a vándorsólyom

2018-01-01 00:00

A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt. Magyarországon abban az időben a vándorsólyom volt „a sólyom” a többi fajt, például a kerecsent más néven említik a krónikák.

A lőfegyverek elterjedésével a solymászat, és vele a vándorsólyom jelentősége csökkent. A 20. században azonban, a solymászat újjáéledésével ismét előtérbe került. Ennek is köszönhető, hogy a növényvédő szerekhez kapcsolódó állománycsökkenésére idejében felfigyeltek a szakemberek, és az okokat feltárva sikerült megmenteni a teljes kipusztulástól. Magyarországon a faj eltűnése után több évtizedig nem lehetett solymászati, vagy más célra vándorsólymot tartani. A hosszú tiltás után, hazánkban az 1980-as évek óta lehet ismét vándorsólyommal solymászni.

bővebben: http://www.mme.hu/2018-ev-madara-vandorsolyom

Tengelic - Az év madara 2017

Egyik legszínesebb és leggyakoribb pintyfélénk. Szinte kizárólag csapatosan látni. A hideg idő beálltával gyakran találkozhatunk vele a madáretetőkön. Apró gyommagvakkal táplálkozik, de fiókái étrendjét bogarakkal és hernyókkal egészíti ki. Nagyrészt állandó, de télen észak-déli irányú kóborlása is megfigyelhető. Régebben dekoratív külseje miatt kalitkamadárnak tartották, de már régóta védett faj.

Élőhelye, költése:

Sík- és dombvidéki fészkelő. Kedveli a településeket. Kertekben, temetőkben, parkokban, fasorokban, erdőszéleken fészkel, a zárt erdőket viszont elkerüli. Fészkét a fák lombkoronájának szélére építi. Évente két-három fészekaljat nevel. A többi pintyféléhez hasonlóan fészkét vékony növényi szálakból építi, melyet szőrökkel és a nyárfa puha termésével bélel. 4-5 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költi ki, míg a hím a táplálékszerzésben segíti.

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-carcar

Kotló tojót váltja a párja a fészken

Rétisaspár fészkét figyelhetjük meg a  Duna-Dráva Nemzeti Parkban
http://filmdzsungel.tv/2017/03/01/kotlo-tojot-valtja-a-parja-a-feszken/


A rétisas vagy fehérfarkú rétisas (Haliaeetus albicilla) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig fordul elő. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk, míg Európa nyugati és déli részén az állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban található meg, míg Ázsia többi részén egész évben előfordulhat.

Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit. Kedveli a magas fákkal benőtt vidékeket, a tengerparton pedig a magasabb sziklapárkányokat. Magyarországon százas nagyságrendben fészkel.

A fiatalok sötétbarna színűek és farkuk, a csőrük sötét színű, az idősebbeknél a csőrsárga színű, míg a farkuk fehér színű és sokkal világosabb a tolluk. Testmagassága 76-92 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 193-244 centiméter. A hím 3100-5400 gramm, a tojó 3700-6900 gramm súlyú

Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket esznek. Viselkedésükre fiókakorukban a káinizmus jellemző.

Szaporodása

Az elterjedési terület déli részén januártól-júniusig, az északi részén áprilistól-szeptemberig. Sziklákra vagy fákra gallyakból építi fészkét. Fészekalja 1-3 tojásból áll, a kikelési idő 38-40 nap, a kirepülési idő 70-90 nap, 30-40 napig szüleik közelében maradnak.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon egész évben előfordul, 100-150 pár állandóan itt fészkel. Baranya megyében például az utóbbi években örvendetesen nőtt az állománya. Húsz évvel ezelőtt négy pár fészkelt a megyében, míg 2008-ban huszonhárom. Baranya legfeljebb még öt-tíz új párt képes befogadni és eltartani, mivel a rétisaspárok a kotlási időszakban legalább száz négyzetkilométernyi "saját" területet igényelnek, a déli megye viszont csak 4457 négyzetkilométer.^[1] A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 530 rétisas telelt Magyarországon.^[2]

Védettsége

A ma élő körülbelül 20 ezer rétisas óriási elterjedési területen él, Nyugat-Európától a Távol-Keletig. Egyes régiókban, különösen Európában már a kipusztulás szélére sodródtak. A hatalmas égi csúcsragadozókban sokan – oktalanul – mind az emberek, mind a háziállatok életére veszélyes fenyegetést láttak. A vadászat és az illegális befogás mellett az életterének szűkülése, valamint a mérgezés veszélyezteti. Az 1970-es évektől szigorú védelmüknek köszönhetően a számuk emelkedni kezdett, és ma már biztonságban tudhatjuk őket a kipusztulástól.

Mint a legtöbb nagy testű madárnak, a rétisasnak is az elektromos vezetékek jelentik a leggyakoribb veszélyt. A tartóoszlopok kiváló megfigyelő helyek, így ezekre szívesen ülnek ki a madarak. Nagy méretű szárnyaikon keresztül azonban könnyen érintenek össze vezetékeket, s ezáltal gyakran szenvednek halálos sérüléseket. Ezt kivédendő, ma már szigetelik az elektromos vezetékeket, illetve olyan szerkezeteket alakítanak ki, amelyek nem jelentenek veszélyt a nagy testű madarakra sem. Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, de még mint nem fenyegetett madárfaj. Európában előfordulása ritkának számít. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 Ft. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 789-884 darab rétisast találtak Magyarországon.^[3]

Jelenleg elegendő számú, nagyjából 200 rétisas él az európai állatkertekben, azonban Magyarországon csak kevés helyen látható. Az állatkerti rétisasok jelentős része, beleértve az összes hazait is, a természetben kelt. Vannak, amelyek megsérülve, más részük elárvult fiókaként került az állatkertekbe, amelyek természetvédelmi mentőközpontként fogadják az ilyen egyedeket. Bár a fő cél az, hogy szabadon engedjék őket, ha ez nem megvalósítható, akkor bekerülnek az állatkerti röpdékbe.

.

Megjelent Magyarországon egy új madárfaj, a szibériai szürkebegy. A madár szép és a megjelenése nálunk nagy szenzáció.

Szibériai szürkebegy

 

 

A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és a sűrű aljnövényzetben mozgó madarak. Rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt meglehetősen nehezen megfigyelhetőek, ezért a madarászokon kívül nem is igen ismertek.

Testhossza 13-14,5 centiméter. Fejének teteje és szemsávja fekete, a torka, a hasa alja és a szeme fölötti rész sárgásbarna.

A madarak többsége megtalálása helyén csak egy-két napig tartózkodik. Megtalálásuk nem egyszerű, ugyanis a szibériai szürkebegy (hasonlóan a mi erdei szürkebegyünkhöz) ősszel rejtőzködő életmódot folytat.

A szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kínától Japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is. Hogy pontosan mi okozta ezt a különös Magyarországra történő beáramlást, nem tudjuk, de feltehetően az időjárási viszonyokkal (frontok, légáramlatok) hozható összefüggésbe. Erre utal az is, hogy 2016 őszén más szibériai madárfajoknak, így a különféle füzikéknek, rigóknak és sármányoknak is több megfigyelése volt, mint más években.

Magyarországon először 2017. január 18-án figyelte meg Molnár Lídia a Szentendrei-szigeten, másnap ugyanott többen is észlelték a faj egy példányát.

A „láthatatlan” madár 

A haris a rétek titokzatos madara, csak igen ritkán – általában csak kaszáláskor – kerül szem elé, mert csak végsõ esetben kap szárnyra. Egyébként elõszeretettel bujkál a fûcsomók között. Jelenlétét rendszerint csak a hím jellegzetes, recsegõ hangja árulja el, bár ezt is leginkább éjszaka hallatja.  A haris tömzsi kis madár, barnás színezete miatt leggyakrabban fürjnek nézik. Színezete sárgásbarna, a hátoldalán fekete mintázattal. Repülés közben feltûnõ rõtbarna szárnya, ami alapján jól megkülönböztethetõ a fürjtõl. Mérete alig nagyobb a rigónál. 

Világszerte csökkenõ állomány 

A haris egyike a Magyarországon elõforduló világszerte veszélyeztetett madárfajoknak. Az utóbbi 25 évben állománya drasztikusan lecsökkent, ma már csupán 500-1000 pár található. Éppen ezért a haris hazánkban fokozott védelmet élvez. Eszmei értéke 250000 Ft. A természetvédelmi jogszabályok alapján tilos a haris zavarása, károsítása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, élõhelyének károsítása.

A természetközeli rétek madara

A haris élõhelyigénye meglehetõsen jól meghatározott: 

• • A fajgazdag, természetközeli réteket, kaszálókat kedveli, amelyek gazdag rovartáplálékot kínálnak számára. Ezért a rétek felülvetése, mûtrágyázása, gyomirtó vagy rovarölõ szerekkel történõ kezelése tönkreteheti a haris élõhelyét.
  • Azokon a helyeken telepszik meg, amelyek megfelelõ takarást biztosítanak számára, de ahol a fû nem túl magas vagy sûrû. Ezért elsõsorban a 30–50 cm magas növényzettel borított területet kedveli.
  • A több éve nem kaszált réteket nem kedveli, mert abban nehezebben tud közlekedni. Ezért élõhelyének fenntartásához a rétek rendszeres kaszálása a költésidõ után elengedhetetlen.
  • A haris számára a legnagyobb veszélyt a rétek költésidõben történõ kaszálása jelenti. Mivel a haris a földön fészkel, a kaszálás során elpusztulhat a fészek, de a költés kései szakaszában a tojó is áldozatul eshet. A fiókák ugyan fészekhagyók, de kikelésük után mintegy 34-38 napig még nem tudnak repülni, hanem csak a fû között rejtõzködve próbálnak menekülni a veszélyek elõl. Emiatt különösen veszélyesek azok a kaszálási módszerek, amelyek egyre kisebb területre szorítják be õket.

Madarat hangjáról… 

A harisok általában április végén–május elején érkeznek Magyarországra az idõjárás alakulásának függvényében. Megérkezésük után a hímek 5–10 hektár nagyságú territóriumot foglalnak, amelyet jellegzetes recsegõ hangjukkal jelölnek ki, amit több száz méteres távolságból is hallani lehet. Ez annyira jellegzetes, hogy még a faj tudományos neve is ezt utánozza (Crex crex). Az egyes madarak hangja annyira jellemzõ az egyedre, akár az emberre az ujjlenyomata.

A harisok hangját idõnként nappal is lehet hallani, jelenlétük megállapítására a legalkalmasabb az éjjel 11 órától hajnali 4 óráig terjedõ idõszak.

A túzok - az év madara 2014-ben

                                  "Gondolataim, mint a túzok,
                             Melynek összefagyott szárnya,
                                Gyalog mennek a földszínén."
                                                               (Arany)

A túzok (Otis tarda) hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madara, a pusztai táj szimbóluma. Nyugat-Európa legtöbb országából kipusztult. A 20. század elején a Kárpát-medencében még összefüggő túzokpopuláció élt, az azóta eltelt időben azonban sok helyről eltűnt, vagy végnapjait éli. Legfőbb veszélyeztetőjévé az élőhelyeiket felszámoló intenzív agrárgazdálkodás bizonyult.
 
Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az idei év madarát rendhagyóan nem a közönség választotta szavazataik alapján, hanem az MME szakemberei, tekintettel arra, hogy egyesületünk 2014-ben ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ezen kerek szám alkalmából szeretnénk az érdeklődőkkel jobban megismertetni címermadarunkat.

A korábbi években külön túzokvédelmi programot is életre hívtak, Life túzokvédelmi program néven, melyről és a túzokról is részletesen a program honlapján (www.tuzok.hu) olvashatunk.
Hála Istennek nem csak mi magyarok, de más Európai Uniós országok is magukénak tekintik a túzokvédelmet, így Ausztriában, Szlovákiában és Nagy-Britanniában is folyik ezirányú természetvédelmi munka.

Az osztrák túzokvédelmi program weblapja: http://www.grosstrappe.at

A britt túzokvédelmi program weblapja: http://www.greatbustard.com

A túzok védelme Szlovákiában: http://www.dropy.sk/index.php?lang=hu